Tetszett a cikk?

Az öregedés a világ legfontosabb egészségügyi problémája, az ezzel kapcsolatos betegségeket itthon is kutatják. De hogyan jön a képbe egy féléves patkány?

Az öregedés első jelei az ember esetében már a harmincas éveiben jelentkeznek. Ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy világszerte mintegy 3 milliárd főnek vannak már tapasztalatai róla. A folyamatosan változó állapot ráadásul elég sokáig velünk marad, hiszen a várható életkor hazánkban is 75 életév. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az életünk nagyobb részében érintenek minket az öregedés hatásai. Az ismérveket ugyan jól ismerjük, de a folyamatról még számos dolgot nem tudunk. Sokáig egyeduralkodó volt a nézet, miszerint a szervezet egyszerűen elhasználódik, ahogy egy autó alkatrészei is kopnak, rozsdásodnak: fizikai törvényszerűség, nincs mit tenni ellene. Ez a szemlélet azonban sok kérdést hagy nyitva. Miért hat az öregedés más-más módon az emberekre? Miért küzdenek a különféle fajok más-más módon a hatásaival?

Ez utóbbira jó példa a patkány. Ez az faj bár evolúciós szempontból viszonylag közel áll az emberhez - nem véletlenül használják modellállatként gyógyszerkutatásokban – egyedei a mi 75 életévünkkel szemben csupán 1-2 évig élnek. Így durván fél éves korától kezdve egy patkány hasonló problémákkal küzd, mint egy idős ember, romlik az emlékezőképesség, csökken az izomtömeg, de a daganatos betegségeknek is magasabb kockázata.

Napjainkban már elterjedt nézet az, hogy ennek nem az az oka, hogy a patkány “gyengébb konstrukció”, mint az ember, hanem hogy a két faj eltérő evolúciós története okán eltérő biológiai programot hordoz. Nem lehet ugyanis egyszerre mindenben a legjobbnak lenni. Ez nem csak rengeteg energiát igényelne, de egyes előnyök gyakran hátrányokkal járnak más területeken: elég csak arra gondolni, hogy a két lábon való járás ugyan szabad kezet adott az embernek, de egyúttal időskori gerinc problémákat is. A patkányok sikere abban rejlik, hogy gyorsan szaporodnak és sok utódot hoznak létre, nem pedig abban, hogy sokáig élnek és rendkívüli hatékonysággal nevelik kevés utódukat, ahogyan mi.

Az öregedés olyasmi, amivel az egyedek a fajként aratott sikerért fizettek, ahogy mi, emberek is, csak másként, más mértékben. Mivel nem puszta elhasználódásról, hanem megérthető folyamatról van szó, az öregedéssel járó betegségek ellen küzdeni egyáltalán nem hiábavaló. Nem a törvényszerű elhasználódást kell kezelni, hanem evolúciós alkuk hálózatát, mi által késleltethetjük az öregedéssel járó betegségek kialakulását, vagy kezelhetjük őket, ha már megjelentek. A szegedi HCEMM kutatóközpont pontosan ezt tűzte ki célul.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelenleg többek között a Horizont 2020 pályázat támogatásával működik, amelynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt, de a Tématerületi Kiválósági Program és az NKFIH-n keresztül a magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlenek a HCEMM működéséhez. A szervezet, amelynek sokrétű munkájának koordinációja a Szegeden található központból történik, célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.